2013. december 28., szombat

92. fejezet: Szia!

Kai odajött és leült az ágy mellett lévő székre majd a fejét az ágyra tette. Simogatni kezdtem arcát aztán játszadoztam szőke hajtincseivel.
-Álmos vagyok....
-Kai akkor aludj. Én itt leszek. Nem tudok sehova se menni. Nyugodtan aludhatsz.
-De te akkor mit csinálsz?
-Nézem milyen aranyosan alszol.
-Jó. –mosolygott.
Kai lecsukta szemét és el is aludt. Ahogy mondtam neki néztem, néztem és nem tudtam betelni vele. Olyan cuki arca van ezzel a szőke hajjal pedig.... Csodálatos pasi Kai! Néztem szőke haját, selymes bőrét, lehunyt szemeit és mindenkit elkápráztató, vastag ajkait. Csendben ültem és néztem ki a fejemből a nagy semmibe. Egyszer vissza néztem szerelmemre és láttam, hogy álmában mosolyog. Ezen egy kicsit kuncogni kezdtem. Kai a kezét a kezemre csúsztatta majd tovább aludt. Olyan aranyos. Egy idő után nyílt az ajtó. Hanna dugta be a fejét.
-Szia Doori! –mondta.
-Csss.... Csak halkan. Kai alszik. Amúgy szia! Látom sokkal jobban vagy!
-Igen és ezt neked köszönhetem.
-Semmiség. Csak segíteni akartam mert láttam apám, hogy....
-Apád engem nem érdekel! –vágott bele a mondandómba.
-Miért? Mi történt?
-A balesetem előtt összevesztünk és úgy mentem el vezetni, hogy totál ideg voltam.
-De apa szeret. Fogalmam sincs micsodán is vesztetek össze. De szeret és fontos vagy neki. Meg ott van Choi. Most komolyan. Legyen úgy felnőtt, hogy a szüleik elváltak? Nekem is elég rossz volt. De neki még rosszabb lenne. Nekem voltak okok amiért elváltak. De nálatok nincs semmi ok erre. Béküljetek ki! Én azt AKAROM, hogy apa és te meg mindenki az egész család boldog legyen. Meg Kainak ki lenne az anyósa?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése