-Kai. –mondtam boldogan.
-Mit mondott? –kérdezte Hanna mosolyogva.
-Azt, hogy fél óra, 1 óra és megérkeznek. Meg mivel én múlt héten nála aludtam most ő szeretne itt aludni. –mondtam.
-Felőlem jó. Itt aludhat. –mondta Hanna.
-Nem. Nem alszik itt! –mondta apa.
-Na de apa! –mondtam.
-Kim vidd fel Choit a szobájába és legyél vele. –mondta apa szigorúan. Rájött, hogy lefeküdtem Kaival?
-De figyelj Kai nagyon aranyos srác. Az egy dolog, hogy híres de én láttam rajta, hogy nem azért akar együtt lenni a lányunkkal, hogy csak kihasználja. Nagyon rendes srác. –mondta Hanna.
-Majd én eldöntöm, hogy rendes-e vagy sem. –mondta apa majd csengettek. Egyből tudtam, hogy Kai az.
-Szia kicsim. –mondta Kai majd megakart csókolni de én elfordultam.
-Szia. –mondtam.
-Mi a baj? –kérdezte.
-Apa. Lehet nem fogja megengedni, hogy itt aludj a hétvégén. –mondtam.
-Nem már.... alig vártam, hogy veled tölthessem az éjszakát. –mondta.
-Szervusz fiam. Gyere be nyugodtan. –állt apa mögém. Én csak mérgesen kifújtam a levegőt.
-Annyeong! –mondta udvariasan majd meghajolt. Kai bejött és leült a kanapéra. Én becsuktam az ajtót és leültem Kai mellé.
-Szeretnék veled beszélni. 4 szem közt. –mondta apa.
-Hát ez nem igaz. –mondtam.
-Gyere Doori. –mondta Hanna.
-Kai add ide a táskád. –mondtam majd elvettem a táskáját és felvittem a szobámba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése