19. fejezet: Szeretlek!

Vége lett az Infónak mentünk a saját termünkbe. Onnantól kezdve mindig Kai mellett ültem. A lökött ölelgetett meg puszilgatott a tanóra kellős közepén. A tanár jó párszor ránk szólt és majdnem leküldött minket az igazgatóhoz. Miután vége lett az összes óránknak összepakoltam. Szerencsére már ez az utolsó nap a héten. Ezen gondolkodtam miközben kimentem a teremből. Kai már hamarabb kiment. Biztosan menni kell próbálni. De nem. Lent várt. Én csak megráztam a fejem odamentem hozzá és egy hosszú, szenvedélyes csókot nyomtam vastag ajkaira.
-Ma még nem is csókoltál meg ilyen szenvedélyesen. –mondta majd egy huncut mosolyra húzta a száját.
-Csak belegondoltam, hogy hétvége lesz. –mondtam majd átkaroltam a nyakát és újra megcsókoltam.
-Nem biztos, hogy együtt tölthetjük a hétvégét. –mondta szomorúan.
-Miért? –kérdeztem majd Kai megfogta a kezemet és elindultunk.
-Lehet, hogy próbálnunk kell. –mondta.
-Lehet, de nem biztos. –mosolyogtam.
-Ja. –mondta még mindig szomorúan.
-Oh.... édesem ne legyél már szomorú. Így csak szeretlek. De amikor boldog vagy akkor egyszerűen imádlak! –mondtam mosolyogva.
-Mindig boldoggá teszel! Akár csak haverok vagyunk akár a barátnőm vagy. Akit nagyon szeretek úgy amilyen. –mondta majd megálltunk és megcsókolt. Majd újra elindultunk.
-Ohhh..... de cuki vagy! –mondtam majd sétálás közben hozzá bújtam. Útközben még nagyon sokat beszélgettünk. Majd hazaértünk. Hanna megkért minket, hogy menjünk már el Choiért az oviba. Ő addig megfőzi az ebédet. Felvittem a táskámat a szobámba addig Kai beszélt valamiről Hannaval. Útközben beköszöntem Kimnek és nyomtam egy puszit az arcára. Szegény nagyon beteg. Majd lementem és elindultunk Choiért. Elkértem Choit és kimentünk. Kai éppen telefonált.
-Suho volt és mondta, hogy most hétvégén nem kell próbálnunk. –mondta. Én annyira megörültem, hogy Kai nyakába ugrottam és hosszan megcsókoltam. Majd Kai letette a földre a lábam és elindultunk.
-Ez nagyon jó. Legalább tudsz pihenni. –mondtam.
-Én veled akarom tölteni a hétvégét. –mondta.
-Komolyan? –kérdeztem.
-Igen. –mondta majd megfogta a kezem.