-Várod már, hogy hozzánk költözz? –kérdezte. Majd zsebre tette a kezét. Én átkaroltam majd rámosolyogtam.
-Nagyon! –mosolyogtam.
-Mégis miért ennyire? –kérdezte mosolyogva.
-Hát, hogy megszabadulok az anyámtól. Meg, hogy végre vannak tesóim. Ja és a mostoha tesóm nem is olyan rossz. Na meg Choi.... Egy zabálni való kis gyerek. –mondtam.
-Jó pasinak tartasz? –vigyorgott.
-Hát ha nem lenne barátnőd akkor közelebbről is megismernélek.-mosolyogtam. Kim odahajolt hozzám. Közben sétáltunk és megérkeztünk a suliba.
-Ha gondolod szakítok vele! –súgta a fülembe.
-Neeeem.... –mondtam mosolyogva. Mindenki az udvaron volt. A változatosság kedvéért Kimet és engem néztek, ahogy átkarolva lépünk be a suliba. Engem pedig még a suli közelében sem láttak.
-Szia édesem! –lépett oda hozzánk egy csaj. Nagyon szép volt. Gondolom ő Kim barátnője.
-Szia kicsim! –mondta Kim majd megcsókolták egymást. Én elnéztem a másik irányba mert elégé zavarba jöttem, hogy előttem csókolóznak. Miközben nézegettem az új társaimat egy srácon akadt meg a szemem. Nagyon jó pasi volt. Rövid, barna és egy kicsit borzos haja úgy kitűnt a többi jól fésült hajú diák közül. Az egyenruha nagyon jól állt neki. Felénk tartott. Amikor odaért hozzánk Kimmel pacsizott. Haverok? Basszus! Lesütöttem a szemem. Az előbb majdnem tátott szájjal néztem most meg.... Úr isten, rám nézett! Felemeltem a fejem és belenéztem csoki barna szemeibe. Sokáig néztünk mélyen egymás szemébe. Olyan volt mintha kiakarnák valamit olvasni egymás szemeiből. Hirtelen elnézett én pedig a földet kezdtem nézni.
-Édesem ő kicsoda? –kérdezte csaj.
-Tényleg ki ez a csaj? –kérdezte a helyes srác.
-Ő a mostoha apám lánya az előző házasságából. Tegnap költözött hozzánk. –mondta Kim.
-Ugye majd haza megy a saját hazájába? –kérdezte a csaj.
-Nem. Ő Már velünk lesz! Neki ez a hazája. Fél vér a drága. –mosolygott Kim majd odajött hozzám és átkarolta a vállamat. Én csak mosolyogtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése