2. fejezet: Egy kis makacskodás nem árt

Apa

-De. –mondta apa majd megfogta a csomagjaimat. Próbáltam a legjobb ruháimat hozni. De csak fekete ruhám és sport cipőm van. Nem vagyok olyan, hogy csak szoknya meg magassarkú. Apa kivezetett a kocsijához. Egy ezüst színű BMW volt. Csak csodálkoztam. Majd bepakoltuk a csomagjaimat, beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Amikor „haza” értünk szintén nagy csodálkozással néztem a házat. Egy 3 emeletes csoda szép ház volt. Majd egyszer csak kijött egy nő. Odament apához és megcsókolta. Én elfordultam és inkább kivettem a csomagomat.

Hanna

Kim

-Hova pakolhatok le? –kérdeztem.
-Gyere először mutatkozz be! –mondta kedvesen apa.
-Nem! Hova pakolhatok le? –kérdeztem újra.
-Gyere hozd a csomagjaidat! –intett a nő. Apa szúrós tekinteteket szegezett rám amiért nem viselkedtem illedelmesen. Felvezetett egy szobába és ott lepakolt. Nagyon nagy szoba volt. Majdnem akkora amekkora Magyaroszágon a házunk. Egy nagy francia ágy és gardrób volt plusz még egy nagyon szép fürdőbe. 

Choi

-Ezek tudnak élni! –mondtam halkan.
-Doori gyere! –szólt be apa a szobába. Majd odamentem és lementünk a nappaliba. Amikor leértünk semmi kedvem nem volt bemutatkozni. Meg láttam egy aranyos srácot és egy nagyon cuki kis gyereket.
-Én Hanna Gong vagyok! Édesapád felesége. –mondta a nő aki az előbb felkísért engem a szobámba.
-Én Kim Gong vagyok és 18 éves! –mondta a srác.

-Choi Gong és 4 éves vagyok! -mondta a kis gyerek.